Ez az oldal nem kifejezetten egy motorostúra leírása....de bocsájtassék meg nekem...a télre való tekintettel! Azért egy kis "motoros" kapcsolat azért akadt ezen az uton is, mint a képekből majd kiderül!
Karácsony első napján indultam, forgalom semmi....hőmérséglet még kevesebb: -23
fok a külső hőmérön. Dermeszt?....... A kocsiban a fütés névleges, hiába
könyörögtem a szerel?knek nem tudták rendesen megjavitani. Utvonal: Nyíregyháza
-Tokaj-Hidasnémeti. A határon a vámos ki se dugja az orrát a hidegbe. Mehetek.
Kassán az átépítések miatt kicsit elkavarodok, de Presovot jól jelzik...megvan.
Onnan Poprád..addig jó is az út. Tátrafüred felé indulok.. a Poprád tábla után
félelmetes hóátfuvás torlaszolja az utat. Kb 3 méteres hófalról folyamatosan
zúdúl le a pórhó, a kocsi orrát sem látni.
Később javul a helyzet, de az út nagyon csúszós. Nem sózzák, hanem apró
kavicsot szórnak rá, ami belefagy. Lengyel határ 5 perc. Követem az utazási
iroda itinerjét, nem fordulok le Zakopánénak....jól el is keveredek. Javaslat:
BialyDunajec felé jobb Zakopánén keresztűl menni, bár hosszabb, de jobban
táblázott. Bár lehet, hogy csak a hótól nem láttam a táblákat.
Szálláshely egyszerű magánház-panzió. Kiderül, hogy csak az étkezés van itt,
alvás négy házzál odébb. Nem tetszik, legközelebb jobban lefixálom az irodával.
Ráadásul a másik házban nincs senki, igy be sincs fűtve, a szoba meg
tetőtéri!!! Jól átfagyva érkeztem...de most sem tudtam megmelegedni. A háziak
később is csak immel-ámmal fütöttek. Igaz keveset voltam ott, de este jó lett
volna melegre érkezni. (Nem vagyok épp fázós, Kanadában sikerült már akaratomon
kivül eltölteni -40 fokban egy orácskát vékony dzsekiben, Skóciában meg usztunk
kicsit a 8 fokos északi tengerben..ezt saját hülyeségből........de pár nap
alatt azért csak kifagy az ember). Egy később érkező pár az első éjszaka után
tovább is állt a fütés miatt!
Első nap egyszerő de bőséges reggeli várt, a tulaj előzékenyen még az étkező TV-t
is magyar csatornára állitotta. Utánna kicsit borus időben indultam a
MosrskieOko-hoz. Az út utolsó szakasza nehezen járható.
A parkoló 5zlt/óra, a Nemzeti Park belépő 2zlt. Viszont a tó 9 km! Kicsit rossz
volt az idő a gyalogláshoz. A lovasszánokat 100 zlt-ra lehet lealkudni, 150-ről
indulnak. Vártam, hogy jöjjenek páran akkikkel megoszthatom, de túl korán volt,
elindultam gyalog. Csak kb 6 km-ert mentem felfelé, kaptam a nyakamba egy
kiadós hófuvást és visszafordultam......elég is volt ennyi séta..ez is 12 km,
télen hidegben, Mire visszaértem már több szán is jött felfelé, de úgy
döntöttem, majd nyáron visszajövök egy hétvégere és végigsétálom. A délutánt
Zakopánéban töltöttem, a régi Gorál-faházak megcsodálásával. Az igazi régi
épületek nagyon szépek és szívderítő, hogy ujra épülnek is teljesen hagyományos
faházak, de elkeseitő az elmult évtizedek néhány esztelen (pénztelen)...és
izléstelen átépítése. Különösen ronda volt egy téglával megbővitett régi
faházikó. A városka elég kihalt, este a főutcán kicsit nő a népsürüség.
2.nap: Krakkó felé forditottam a kormányt. A hegyekből kiérve feketévé váltak
az utak, ugyanis salakkal szorták. Fenn a hegyekben semmivel!!! Lehet, hogy
csak esztétikai okokból nem sózták, hogy szép fehér legyen??? Bár
rontotta az öszképet egy-két kanyarban kicsúszott autó. Krakkóig kicsit lassú a
tempó...egy-egy kispolski mindig vezet egy karavánt. Krakkóban megcsodálom a
várt, igazából a óváros jobban tetszik...itt órákig csavargok. Mindenhol apró
sárkányok a kirakatban. Valaki megirhatná nekem miért ez a nagy sárkánykultusz
errefelé. A piacon rengeteg szép üvegárú és borostyán ékszer van, különösen
tetszik egy apró ezüstsárkány melynek a gyomra helyén vörös borostyán ontja
tűzét.
A visszaút hihetetlenűl lassú és többször meg kell állni lemosni a lámpákat
mert a rászáradó salaklé teljesen letompítja. Megvan a nagy forgalom oka:
mindenki most indult a hegyekbe. Zakopánéban kilóméteres sorok kigyóznak, a
városka mint egy szivacs nyeli a síelőket. Most már van élet a főutcán, estére
tömeg, és szabadtéri hússütők mindenhol. Valahonnan hangos madártrilla szól:
egy fiatal srác fantasztikusan utánozza az énekesmadarakat...de csak kevés apró
csörren a kalapjában. Késő éjszakig sétálgatok...teljesen átfagyva. A szálláson
persze megint névleges a hőmérséglet. Közben látom, hogy a bevezetó utak mentén
mindenhol "Pokoj" (Szoba) táblákat tartó emberkék tucatjai
várakoznak......többet nem foglalok előre. Jobbat és olcsóbbat lehet helyben
szerezni, még ilyen főidényben is!
Harmadik nap kocsival felmentem a Bugalowkára.......majd lendületből le is
mentem a túloldalt...nem látszott a tábla a hótól. Erősen gondolkoztam a hólánc
felrakásán, elindúlni itt csak a völgyből lehet és tempósen végig kell menni,
különben nem indúlsz újra el. A hómótor bérlést akartam megkérdezni. Kissé
nehezen akadtam rá az illetékesre (mér megint korán érkeztem). Következett az
alku: leírt egy számot a papírra: 350 zlty !!!!!!!!!! (x71) mire öt percig
magyaráztam, hogy nem egész napra kérem csak egy órára! Erre ő tíz percig,
hogy ennyi egy órára!!!!! Ekkor egyből eljöttem....ennyiért helikoptert kell
bérelni! Pedig nagyon vágytam rá, hogy kipróbáljam. Mire a kocsihoz értem, a
leányzó utánnam szaladt, és felajánlotta, hogy
fél és negyedórára is vihetem (1/4-re 90) végül megalkudtunk. 20 perce 100-
ban. Ez is marha drága, de nagyon ki akartam próbálni. Kiderült, hogy vezető
motorost is adnak! Igy már kicsit értető az ár. Fantasztikus szép kis
tisztásokon és fenyőerdőkőn át egy nagyobb szabad területen száguldoztunk a
méteres hóban. Hihetetlen élmény. A vezető fiatal srác rendes volt, több mint
fél óráig körözgettünk, hamar bele lehet jönni, utánna már próbálta, hogy meg
tud-e lógni, de sikerült a tempót tartani.
Megérte! Drága de megérte....és nem is kell több fél óránál, intenzíven
használva (a havas-dombor részeken nagyon erősen kell fogni mert csúszik
oldalra) teljesen lefárasztja az embert. A végén a vezető nevetve mutatott rá a
levetett bukósisakomra...csupa víz és pára volt.
Dében visszamentem Zakopánéba, bennt hagytam a kocsit a városban és felsétáltam
a felvonóhoz. Fél órát várakoztam a sorban, időnként mondogattak valamit a
hangosban de csak lengyelül, így nem értettem. Végül a mellettem álló leányzó
csak rákérdezett már, hogy hol a silécem. "Még a boltban....(egyébként se
vagyok egy sielős alkat ,bár szivesen kipróbálnám azt is)..., csak fotózgatni
mennék fel" válaszoltam minimális angoltudásom 97%-át felhasználva. Kedvesen
elmagyarázta, hogy csak síelők mehetnek fel....szivesen becsempész a
lanovkába....de hogy fogok lejönni???? Sehogy.....megköszöntem és
visszafordultam. Gyalog elindultam és kényelmesen koboroltam pár órát a
környéken, valami kissebb sípályáig feljutva, útközben megnézve egy fából épült
kolostort. Legalább jól kiszellöztettem újra a tüd?met, és végre jó id? is
volt.
Következő nap kényelmes tempóban hazagurultam.
